Samos

Ikaria volt a fix cél tavaly, ehhez kellett egy pár, Samosra esett a választásunk. Többektől hallottam/olvastam, hogy Samos a legszebb sziget. Nézzük hát meg:)
Nagyon zöld, és annyi a múzeuma, hogy gyanítom ők kompenzálják Göröghon többi részét e téren:) Volt olyan napunk , hogy 4 múzeum is az utunkba esett. Nem ám picike kis tárlatocskák...tisztességes, jó ideig nézelődősek. Ez a sziget egy igazi régészeti paradicsom. 

Elsőként az Evpalinosz alagút képei jönnek. Aki látni szeretné, jó ha tudja, hogy vezetett a túra, fel kell rá iratkozni, érdemes a nyaralás első napján felkeresni, és foglalni a helyet. Mi ezt persze ott helyben tudtuk meg, így csak a közepes túrára tudtunk regisztrálni, mert máshol már nem volt hely, máskor nem tudtunk visszajönni. 
A hegy alatt fut át 1036 méteren át, a cél a víz átvezetése , így vízvezeték fut az alagútban. A mai napig nagyon jó állapotban van a vezeték, ami működik. Kre. 525-545 körül kezdék az építését. A mérnökről kapta a nevét, aki a felelőse volt a munkálatoknak. A két végéről egyszerre kezdték a munkát, és a találkozásnál mindösszesen 50 cm a szinteltérés...50 cm...Kre....érzitek ugye , mennyire jók voltak a srácok?!  Méghogy nem volt fejlett a tudás kre...
Az alagút eleje szűk, volt is aki visszafordult-kitolatott tkp. , előjött a klausztrofóbiája szegénynek. Kiszélesedik egy idő után, de ezt a bejáratnál nem tudtuk. Sisakot és hajhálót kap mindenki. Gondoltuk azért, mert hullik ez-az fentről, végül is nem egy mai darab...aztán amikor bent voltunk, egyszercsak kopp...megint
kopp...koppkoppkopppopp...alacsony a szentem :) Én még magasságomnak sosem éreztem hátrányát, jelentem boldogan, most is hálás voltam a 159 cm-emnek:) Én nem koppantam :)  Jöjjenek tényleg a képek, kezdjünk  sajtkészítő Heidivel, akivé átváltoztam egy hálótól:)

Az alagút szomszédságában a hegyben egy helyes kis templom lapul, Irea Moni:

Soha még nem láttam hajókészítő műhelyt Göröghonban, most ez is megadatott Agios Isidorosnál:

Innen-onnan képek:

A legnagyobb élmény nekem, a híres Héra szentély. Hatalmas területen fekszik, és bár nincs egy épen maradt része, lenyűgöző a maradványok között sétálni, és elképzelni milyen gigantikus volt valaha. Elképzeltem a régi korok emberét, aki ide zarándokol, mert akkor ez volt a központ, olyan vallási központ, mint ma Mekka . A görög templomok nem a szertartások helyeinek épültek az ókorban, a szobrok és templomok a tisztelet adás jelei, és ha már ott voltak, persze volt körmentet, áldozás, minden ami kell, mindez azonban nem a templomokban zajlott, hanem kívül az ég alatt. A templomok a kultusz szobrot őrizték. Eredetileg fából épült az első szentély, tűzvész után kőből építik meg. Vajon mennyi idő , mennyi erő, mennyi ember épít egy ilyet fel???

Pythagoras Samos szigetén élt, egy idő után barlangba vonul, ide követik a tanítványok. A barlangban állítólag van egy tó, de ezt sajnos nem láttuk, mert nem vittünk magunkkal lápmát, és az út eleje már sötétségbe borul, csúszik, és a korlátot is a szentlélek tartja. Tanultunk az estből, már van fejlámpánk , amit nem fogunk lenthagyni az autóban, ha barlanghoz megyünk:)

Hogy lehet kiszúrni egy barlangot egy ilyen falon? Vagy csak volt idő hegyet mászkálni, és egyszercsak barlangban találja magát az ember???

Nem tudjuk miért, de ez itt kérem törköly.

Samosnak van vízesése. Persze hogy nem egy Niagara, de esik fentről le :) Az út egy patakocska mellett indul, ami a tengerbe torkollik, az elején egy csodás templommal:

Ez itt pedig a száraz lábon megoldható út vége a vízeséshez, innen bizony gázolás jön. A víz nem látszik át, így lábbal puhatolózva kell araszolni. A víz hideg. Nagyon. Tamásom egy pont után azt mondta, vége, nem bírja tovább, ha még egy centit emelkedik rajta a víz, megfagy. Halkan megjegyzem, pedig nem egy fázós alkat. Fura évem volt tavaly, a bőröm  érzékelte ugyan a hideget, de az agyam nem dolgozta fel az információt, egyáltalán nem fáztam...így én vígan töltöttem meg a palackot a vízesés alatt:)

A híres Seitani part, csak gyalog közelíthető meg, vagy hajóval ugye:) 

Csakmertszép :)

Pár múzeumi tárgy:

Az ott szemben Törökország :

                           Végül egy cuki körforgalom :

Összegészében kellemes kis sziget, nagyon sok szépet és érdekeset láttunk, kár lett volna kihagyni. Tom beleszeretett, én nem. Ő be fogja dobni a hová költözzünk kalapba, én nem . Így szép az élet ugye :)